| |
A dokumentáció készítési kötelezettség célja
A transzferár szabályok a cégcsoporton belül bonyolított ügyletek, azaz a kapcsolt ügyletek árazásával foglalkoznak. Célja, hogy a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott árakat - amennyiben az a szokásos piaci ártól eltér - a társasági adóbevallásukban végrehajtott felfelé vagy lefelé irányuló kiigazításokkal egy esetleges jövőbeni adóellenőrzés esetére alátámassza.
A vállalkozó az adózás előtti eredményét csökkenti, ha:
- az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
- a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
- rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.
A vállalkozó az adózás előtti eredményét növeli, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Törvényi- és nemzetközi hivatkozás
- 18/2003 (VII.16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről („18/2003 PM rendelet”)
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról („TAO törvény”)
- 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról („KKV törvény”)
- 1995-2000 OECD Transzferár Irányelvek („OECD Irányelvek”)
Kinek kell készíteni?
Kötelezett a vezetésére az, aki az adóév utolsó napján nem minősül a Tao előírása szerint kisvállalkozásnak, és kapcsolt vállalkozással az adóévben teljesítés történt. /18/2003 PM rendelet 1. §./
Kapcsolt vállalkozás:
- Az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- aki az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- aki mindkettejükben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
ideértve a külföldi vállalkozót is.
Többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, FB tagok többségének kinevezésére vagy leváltására. /TAO tv. 4. §. 23./
Mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról (KKV), fejlődésük támogatásáról szóló törvényben (KKV tv.) ilyenként meghatározott vállalkozás /TAO Tv. 4. §. 24./, vagyis:
KKV:
- létszám < 250 fő
- éves nettó árbevétel < 50 M EUR vagy mérlegfőösszeg < 43 M EUR.
KKV-n belül kisvállalkozás:
- létszám < 50 fő
- éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg < 10 M EUR.
De nem minősül KKV-nak, ha az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. /KKV tv. 3. §./
Önálló vállalkozás, aki nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.
Partnervállalkozás: aki nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és más vállalkozásban a tulajdoni részesedése legalább 25 %.
Kapcsolódó vállalkozás:
- egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének a többségével rendelkezik, vagy
- egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselőket/FB tagokat megválassza vagy visszahívja, vagy
- egy vállalkozás egy másik vállalkozásban döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
- egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségét egyedül birtokolja,
beleértve azt az esetet is, hogy egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással fent leírt kapcsolatban, akár egy természetes személy/személyek csoportja révén. /KKV tv. 4. §./
A besorolást az utolsó (konszolidált) beszámoló alapján kell meghatározni, törtév esetén az adatok éves szintre való vetítésével. A vállalkozás minősítése csak akkor változik, ha két egymást követő üzleti évben túllépi, vagy elmarad a megadott határértékektől. A beszámolóadatokhoz hozzá kell adni a partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, illetve a közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait. /KKV tv. 5. §./
Összefoglalva:
Vállalkozás |
Fő
I. mutató |
Nettó árbevétel
II. mutató |
|
Mérleg főösszeg
II. mutató |
Kevesebb, mint |
(Millió euro)
Max. |
(Millió euro)
Max. |
Közép |
250 |
50 |
vagy |
43 |
Kis |
50 |
10 |
vagy |
10 |
Mikro |
10 |
2 |
vagy |
2 |
Néhány példa a besorolás alakulására a 2005. január 1-jén már működő vállalkozások esetén
Besorolás alapját képező beszámoló |
Irányadó besorolás a második beszámoló ismeretében |
2003. évi (2005.01.01-én) |
2004. évi |
2005. évi |
2006. évi |
2007. évi |
A 2005. évi beszámolót követő besorolás |
A 2006. évi beszámolót követő besorolás |
A 2007. évi beszámolót követő besorolás |
mikro |
kis |
közép |
nagy |
nagy |
közép |
közép |
nagy |
mikro |
kis |
kis |
mikro |
közép |
kis |
kis |
kis |
mikro |
mikro |
közép |
kis |
mikro |
mikro |
kis |
kis |
kis |
mikro |
közép |
közép |
nagy |
kis |
közép |
közép |
kis |
nagy |
közép |
mikro |
kis |
közép |
közép |
kis |
kis |
közép |
mikro |
közép |
mikro |
kis |
kis |
kis |
kis |
mikro |
kis |
mikro |
mikro |
kis |
kis |
mikro |
közép |
kis |
mikro |
kis |
közép |
mikro |
mikro |
közép |
nagy |
kis |
közép |
kis |
nagy |
közép |
közép |
közép |
nagy |
közép |
kis |
mikro |
közép |
kis |
kis |
kis |
|